Tető hőszigetelése

Amióta az ember megtanult építkezni, legelőszőr is a védelmező tetőt alkotta meg. A tető megóv minket és az épületet a hőségtől, az esőtől, a vihartól. A tető jobban ki van szolgáltatva ezeknek a sokrétű viszontagságoknak, mint bármely más épületelem, és így kívülről is, belülről is magas elvárásoknak van alávetve. A tetőknek évtizedeken át kell ellenállniuk ezeknek a „támadásoknak” . Ezért fontos, hogy tisztában legyünk ezzel a nagyfokú igénybevétellel, és ennek megfelelő szerkezeti megoldást alkalmazzunk. A tető témakörébe tartoznak a ferde tetők, lapos-és zöldtetők, fűtetlen padlásterek tetőtéri födémei és azok oldalfalai. A hővédelmet elsősorban a hőszigetelő réteg jelenti.  A többi szint (betonfödém,  cserép, vagy a tető zöld növénnyel való beépítése) szerkezeti és mikroklimatikus feladatokat szolgál, nem pedig a hőszigetelést célozza. Amennyiben a padlást nem használjuk lakótérként, csak a legfelső szint födémét kell szigetelnünk, nem pedig a tető ferde síkjait.  Ez hatékonyabb, és kivitelezése is egyszerűbb, költségtakarékosabb.

A szarufák közötti hőszigetelés: Ebben az esetben a szigetelőanyagot a tetőszerkezet fagerendái között helyezik el. Ez kivitelezhető szellőztetett, vagy szellőztetés nélküli szerkezet esetén is.

Szellőztetett, vagy szellőztetés nélküli szerkezet?

A tetőn alapvetően két szellőztethető síkot különböztetünk meg:

1.)    A tetőfedőanyag és a szerkezet között helyezkedik el, és többféle feladatot lát el. Alkalmanként le kell vezetnie a kívülről benyomuló nedvességet (amit pl. a szállingózó hó, a ferdén becsapó eső, vagy a tető felszínéről a fagy és olvadás váltakozása következtében a tető a tetőhéjazatról beszivárgó olvadékvíz okoz, mivel a tető felszíne gyakran hidegebb, mint a környezete).  Ez a réteg felelős a tető borításának nyári melegben történő hűtéséért, valamint a hó megtartásáért. Ez a módja a szellőztetésnek független a szigetelés típusától.

2.)    A síktető síkja és a szigetelés között található. Ennek a feladata, hogy a ház belsejéből esetleg a tetőszerkezetbe jutó párát elvezesse (ami azonban a hosszútávon nem kizárható épületkárosodás miatt lehetőség szerint elkerülendő) . A kérdéses sík alatt, azonban a szigetelés (és a szarufák)fölött helyezkedik el a szél hatását megakadályozni hivatott légmentes szigetelés.

A két szellőztető síkkal ellátott tetőszerkezetet szellőztetett szerkezetnek, vagy hidegtetőnek nevezzük.  A hőhídként funkcionáló rések elkerülése érdekében a szigetelőanyagnak szorosan kell a szarufához simulnia. Előnyösen alkalmazhatóak itt a szigetelőékek.

A szellőztetés nélküli tetőknél az alsó tető és a szigetelés közötti második szellőztető síkról lemondhatunk. A tető külső borításának hátsó szellőztetése itt is megmarad. Egy szellőztetősíkkal a tető felépítését szellőztetés nélküli szerkezetnek, vagy meleg tetőnek nevezzük.

A (szellőztetett) hideg tető:

·         anyagigényesebb és ezzel előállítása is drágább,

·         korlátozza a hőszigetelés értékét.

A helyszíni építési kivitelezés keretében a 2. sík kielégítő, megszakítás nélküli szellőztetése ritkán biztosítható (a tetőgeometria, a kémények, tetőablakok miatt). Ha ilyenkor a teljes egészben, vagy legalábbis részben hiányzó „szellőztetésre” hagyatkozunk, annak következményeként könnyen épületkárok keletkezhetnek. Éppen ezért a hidegtetős szerkezetek csak kivételképpen (lemezborítás esetén, vagy nagy magasságokban) érdemes alkalmazni.

Általánosnak a szellőztetés nélküli meleg tetőt kellene tekintenünk. Ez a felépítés többet között az oldalsó párafóliák átlapolásának, rések, repedések nélküli nagyon gondos, légmentes kivitelezését kívánja meg, valamint száraz építőanyagokat.

Érvek egész sora szól emellett a felépítés mellett:

·         A szarufák teljes magassága a hőszigetelés rendelkezésére áll, ami a korlátozott szarufa magasság esetén különösen előnyös.

·         A vízgőzdiffúzió és a légáramlások nem okozhatnak károkat, amennyiben a belső párafólia kivitelezése megfelelően történt.

·         A tető ellenállóbb a szélnek. A szigetelőanyagot a hideg szél nem tudja átfújni.

·         Nem adódhat huzat, vagy hőveszteség sem a szél következtében benyomuló hideg levegő, sem a réseken és repedéseken kiáramló meleg belső levegő miatt.

Új ház építése esetén keskenyebb és magasabb szarufák, Wellsteg-tartók, vagy újszerű box- vagy I-tartók választásával törekedhetünk a lehető legnagyobb szigetelésvastagság elérésére a lehető legcsekélyebb hőhíd-hatás mellett. Szigetelőanyagként egyaránt alkalmazhatók lemezek, szigetelőpaplanok, vagy töltőanyagok.